Ugrás a tartalomhoz

epergyöngyike

Adatok

Magyar név: epergyöngyike

Latin név: Muscari botryoides

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Jácintfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Hyacinthaceae (familia)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 5 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
 
Termet: 10–30 cm Életforma: Geophyta
Leírása:
7–30 cm-es, hagymás növény. 2–3 (–4) tőlevele felálló, szálas visszás-lándzsás, ritkán szálas, 5–20 (–25) cm hosszú és 5–12 (–20) mm széles. Levéllemeze – főleg a felső harmadában – összehajló, így csúcsa csuklyás. 1–7 cm hosszú fürtvirágzata eleinte tömör, később lazul. A kocsányok lehajlók, a termékeny virágoknál olyan hosszúak vagy rövidebbek, mint a virág. A termékeny virágok (2–) 2,5–4 (–5) mm hosszúak, gömbölydedek, sötét vagy halványabb égszín kékek. A lepel a visszahajló és gyakran fehéres lepelcimpákig erősen leszűkül. A kevesebb (1–6) meddő virága a virágzat csúcsán halványabb és kisebb, a kocsányuk rövidebb. Termése ± gömbölyű, 4–6 mm-es tok.
 
Virágzása:
március vége – május / V vége – VI.
 
Élőhelye:
Alapkőzetre közömbös; hegyi és üde rétek, száraz tölgyesek, láperdők, erdőszélek és tisztások, pusztafüves lejtők, homokpuszták növénye.
 
Előfordulása:
Szubmediterrán-közép-ezurópai flóraelem.
Cserehát, Aggteleki-karszt, Ózdi-dombvidék, Bükk, Mátra, Medves, Budai-hegység, Bakony, Bakonyalja, Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység, Mecsek, Mecsekalja, Villányi-hegység, Őrség, Vasi-dombvidék, Kemeneshát, Zalai-dombvidék, Kis-Balaton, Belső-Somogy, Zselic, Külső-Somogy, Baranyai-dombvidék, Geresdi-domvidék, Szekszárdi-dombvidék, Tolnai-hegyhát, Kis-Alföld, Dráva-sík, Mezőföld, Hevesi-sík, Turján-vidék, Duna–Tisza köze, Nyírség, Tiszántúl.
 
Megjegyzés:
Hazánkból a régebbi irodalmak 3 alfaját (subsp. hungaricum, subsp. transsylvanicum, subsp. kerneri) jelzik. Az újabb, még nem lezárt vizsgálatok szerint az első alfaj nagy morfológiai átfedést mutat a másodikkal, a harmadik valószínűleg nem él hazánkban. A fürtös gyöngyikével (Muscari neglectum) téveszthető össze, de ennek virágai sötét liláskékek hosszúkás-tojásdadok, (3,5–7,5 mm hosszúak), levelei szálasak, 1,5–6 mm szélesek, lehajlók; végük sokszor töredezett, száraz.
 
Veszélyeztetettsége: V: 4, ill. – ; H: 2, ill. 3;
 
 
Forrás:
Papp László, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Sramkó Gábor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása